2. Keresztség – Baptism

Két édesanya, Mária és Erzsébet találkozása és a szívük alatt sarjadó élet, olyan, mint a virágba borult ág. Az isteni élet, a mennyből alászállott élő kenyér megszületése itt a földön. Ez a születés épp oly csodálatos, mint az, hogy az élettelen anyagból valaha, évmilliárdokkal ezelőtt kisarjadt az élet, mint az, hogy a föld évről évre gabonát terem, kenyeret ad az éhes ember kezébe. Isten titokzatos útja a földi világba, csodálatos, mint a madarak röpte az égen. A keresztség, amellyel egy gyermek életének története belekapcsolódik a nagy és egyetemes Történetbe.

Hétköznapi képek, amelyek mégis az Örökkévalóról szólnak. A mi hétköznapi életünk, „Innét odáig. / Kő, fa, ház…”, sebzett, korlátok közti élet. „Minden Egész eltörött, / Minden láng csak részekben lobban, / Minden szerelem darabokban…” Ebbe a véges és sebzett világba jött el mégis, testesült bele mégis a végtelen Isten: „és ami van, hirtelenűl kitárúl. / Elég egy arc látványa, egy jelenlét, / s a tapéták vérezni kezdenek.”

A mi hétköznapjainkat is át akarja ragyogni, bennünk akar élni. Ám ehhez nyitott szív kell. Olyan, mint a két édesanyáé, Máriáé és Erzsébeté.

The meeting of two mothers, Mary and Elizabeth, and the life that sprouts beneath their hearts, is like a branch in bloom. The divine life, the birth here on earth of the living bread that came down from heaven. This birth is just as miraculous as the fact that life sprang from inanimate matter billions of years ago, as the fact that the earth yields grain year after year, bread in the hands of hungry man. God’s mysterious way into the earthly world is as wondrous as the flight of birds in the sky. Baptism, by which the story of a child’s life is woven into the great and universal Story.

Ordinary images, yet speaking of the Eternal. Our ordinary life, „From here to there. / Stone, wood, house…”, a wounded life between limits. „All is broken, / All flame is in pieces, / All love is in fragments…” Into this finite and wounded world, the infinite God has come, has incarnated: „and what is, suddenly unfolds. / A sight of a face, a presence, / And the tapestries bleed.”

He wants to shine through our everyday lives, to live in us. But to do that, we need an open heart. Like those of the two mothers, Mary and Elizabeth.